Elhagyva a , világító toronyt  haladtunk ezen a csodaszép szigeten tovább.

Ismeretlen utakon, de mégis minden olyan ismerős.

Egyszer csak az út szélén az egyik háznál észrevettük 3 kecskét.

Olyan szépek voltak. 

Utána néztem, de sehol nem találtam meg, hogy vajon milyen kecskék is lehetnek. 

Hasonlítanak a Bakkecskéhez, de szerintem mégis más. Ha esetleg valaki tudja írja meg.

Előre is köszönöm. 

A következő csodaszép   világítótorony a Wood Islands Lighthouse 

Ez a második legrégebbi világítótorony. 1876-ban épült. 

Ez egyben  lakásnak is szolgált. 

Jelenleg múzeum, több érdekes dolog van kiálliva benne.

Nyáron biztos vissza jövünk. 

Szívesen megosztanám az összes képet,  akit jobban érdekel nézze meg a videót a tornyokról. 

A másik oldalon találtunk egy fa játszóteret.

Roland azonnal birtokba vette  a világítótornyot.

Rita éppen aludt a kocsiba. 

Tovább haladva felfedeztünk egy szőlő födet. Még bort is lehetett kapni. 

És egy bagoly üdvözölte a vendégeket. 

Sok helyen  láttunk ilyen csodálatos környezetben épülő házakat. 

Amerre csak mentünk mindenhol kicsiny kis templomok voltak láthatok. 

Megálltunk Montague-ban  egy kicsit sétálni.

Szép csendes kisváros.

Ameddig én hódoltam a szenvedélyemnek/ fényképeztem/.

Addig a kicsik jót játszottak, a fiúk jót beszélgettek. 

Visszaérkezve a városba, haza mentünk vacsorázni.

Majd a gyerekek kértek, hogy menjünk ki parkba, békát szedni.

De a békák ezt megsejtették. 

A fiúk nagyon keresték a békákat, de nem találtak egyet sem. 

Ritám is csak mutogatta, hogy milyen békák lehetnek itt, de nem találtuk őket. 

Majd tovább sétáltunk, és megkerestük a Rolit a Pályán. 

Este mindenki egy jót aludt. :-) 

Így telt a vasárnap.