Amikor kiszálltunk a kocsiból őrültem, hogy végre itt vagyunk.

 Bementünk és azonnal  körbementem a házban. Kicsit csalódott voltam, mert a képek alapján azt gondoltam, hogy nagyobb. Na de nem számit, pont elég idő lesz mire belakjuk ezt a kis házikót. 

Letettük a Bőröndöket a nappaliba, és örültünk egymásnak. 

A ház teljesen fel volt újítva., de üres volt. Minden új volt benne, a konyha szekrénytől a száritógépig.

Ennek nagyon örültem, és az ár is nagyon kedvező volt, az itteni viszonylathoz képest. 

Bele se mertem gondolni mennyi minden kell venni, hogy elinduljon itt az életünk. 

A következő napok arról szóltak, hogy a Peti mindent megmutatott, ami fontos lehet, és elvitt az itteni magyar párokhoz. Volt akivel már beszéltem skype-on, volt akit még nem ismertem. 

Nagyon kedves volt mindenki. Volt akitől kaptunk egy két dolgot, aminek nagyon-nagyon örültem. A mai napig az egyik kedvencem egy cukortartó, nem azért mer olyan szép, hanem mert tudom, hogy szívesen adták. Nagyon jólesett. Itt az ember mindennek nagyon örül, én legalábbis. 

Sokan kérdezték, milyen volt a kezdet. 

Aki ismer tudja, hogy én könnyen veszem az akadályokat. :-D

Az az igazság, hogy szerettem volna minél kevesebb szívességet kérni az itteni magyaroktól. 

Ezért még otthon, megkértem az Atyát, hogy írjon pár mondatott a családunkról. Ezzel a Levéllel elmentem az itteni Atyához, és átadtam a levelet. Ez egy vasárnapi nap volt.

Hétfőn délelőtt kopogtak az ajtón. Nagyon meglepődtem.

Az Atya állt ott, 4 másik emberrel együtt. Hozott magával egy Tolmácsot, akit a Peti már ismert ./persze ő már nem volt itthon, mert dolgozott/ Ő egy nagyon kedves aranyos hölgy. A mai napig segít nekem tolmácsolni, ha szükségem  van rá. 

Itt volt még egy férfi, aki egy szervezetet képviselt. Ők mindenben segítenek a külföldről jött családoknak. 

Mármint tanácsokkal, és sok minden rajtuk keresztül történik. 

Mindent elintéztek, a gyerekek suliba beiratkozásától kezdve, az oltásokig,  a karácsonyi ajándékok megszervezéséig. 

Csak álltam és csodálkoztam. Nagyon őröltem. Persze azt is  le kell írnom, csak 2 db székünk volt , még leültetni sem tudtam a vendégeimet. 

Mi december elején érkeztünk, és hát pár hét volt karácsonyig. 

Egy hét sem telt el, és a lakás szinte be volt bútorozva., és már letudtak ülni a vendégek. :-)

Sok ajándékot kaptunk a helyi szervezettől, és a templomból.

A mai napig hálás vagyok a Jó istennek, hogy mindig gondoskodik rólunk. 

Aki már életében egyszer is kezdett új életet akár külföldön akár otthon, tudja mennyi költséggel jár, és mindennek mennyire tud örülni. Nagyon nehéz volt elfogadni a segítséget, de nagy segítség volt. 

Hát így kezdődött az itteni életünk. 

Azóta, nagyon szépen berendeztük  a házat, és meleg otthonos lett. 

Sajnos régi képeket nem tudok megosztani veletek, mert a külső winchesterünk tönkrement. Az első 6 hónap képei eltűntek.Csak pár maradt itt, ott. Ezeket a régi képeket találtam, azóta sokat változott az otthonunk.